quarantasei

Tegnap este megérkeztek Dario szülei Puglia-ból. A fiukat látogatják meg, és hétvégén itt lesznek lakásban. Elég vicces volt, hogy körülbelül annyi kajával jöttek, mintha két hétre mennének kempingezni; természetesen mind a fiúknak hozták, így Dario szekrénye ismét egy kisebb élelmiszerraktárhoz hasonlatos. Anyukája pedig abszolút megtestesíti a klisés, de teljesen igaz olasz mamma-t. Főz, mos takarít, kissé nagy hangú, a család igazi feje. Reggel (11-kor) fölkeltem, és kimentem a konyhába, hogy megcsináljam szokásos tejeskávémat. Éppen ő is ott volt: kikapta a kezemből a tejet, beleöntötte egy kis edénybe és fölrakta a tűzre. Majd amikor kávét akartam főzni, akkor mondta, hogy hagyjam, igyam az övékből. Ittam. Annak már kevésbé örültem, hogy nem hagyta, hogy elmosogassak magam után, de két napig kibírom. Délelőtt elmentek vásárolni is, és Dario kapott új ruhát, cipőt és minden egyéb jót. 

Engem mikor jön valaki meglátogatni?

photo by erasmus friend