ventitré

Esküszöm nem értem én az itteni mosógépet. Még otthon is épp csak párszor mostam, de ott mindig működött a dolog. Ez meg van annyira régi, hogy szerintem már nincs meg a használati útmutató. És amikor múltkor megkérdeztem Dario-t, hogy mégis hogy működik a dolog, ő is csak azt az egy programot tudta megmutatni, amit használ. Sebaj, még van közel négy hónapom, hogy megtanuljam használni, és a ruháim mindig illatosak legyenek.

Tegnap az óra egyébként jó volt, bár az első húsz perc azzal ment el, hogy a tanár különféle módokon elmondta: járjunk be az órára, mert csak akkor fogjuk rendesen megérteni azt, amiről tanulunk. Plusz minden egyes későnél megjegyezte, hogy próbáljunk pontosak lenni. Amúgy az itteni hallgatók is pont olyanok, mint nálunk: amint elhangzott, hogy akkor ma már nem haladunk tovább, mindenki elkezdett beszélni, és alig lehetett hallani mit mond még a tanár. Az általános/középiskolás diákok viszont határozottan taszítóak (biztos én is/mi is azok voltunk). Jönnek ki a suliból, és alig látni köztük értelmes arcokat, akikről feltételezné az ember, hogy cseppnyi érdeklődés is van bennük a külvilág iránt. Mondjuk lehet, hogy ennek tudtható be, hogy múltkor is rámcsodálkoztak, hogy ismerek olasz városokat, regione-kat, vagy azok székhelyét. Ennél már csak spanyol részről kaptam jobb kérdéseket: Magyarországon van saját nyelvünk, vagy angolul/németül beszélünk?...és ehhez hasonlók.

Dario-ék szerint körülbelül 10 nap, mire beszerelik az internetet. Nagyon remélem, hogy nincs igazuk.

ventidue

A szombat este kivételével hétvégén semmi említésre méltó nem történt. Szombat este ʁicardo főzött valami paradicsomos-virslis-tojásos-tonhalas tésztát, amivel engem is megkínált. Főleg miután mondtam, hogy én nem szeretem a halat, ezért nem is eszem meg (bár a legtöbbet még nem is kóstoltam). A tészta jó volt, de hal nélkül is ugyanolyan jó lett volna. Még délután vettem bort és kólát a szupermarketben estére. Tíz körül aztán el is indultunk otthonról, hogy még hátha elérjük a koncertet a Piazza Castello-n. Pont kezdésre értünk oda, de sajnos nem igazi koncert volt, hanem jazz-zel kísért felolvasás. Pier Paolo Pasolini valamelyik filmjéből olvasott fel részleteket egy férfi, amit - úgy tűnt - szeretett a közönség. Nyilván ismerték a filmet. Szóval ez a része az estének felejthető volt. Ezután elmentünk a duomo elé, hogy spanyolokat keressünk. Sokáig nem tartott, mert a tér közepén ittak szinte mind. Én velük sokat nem beszéltem, de aztán jöttek szerencsére ʁicardo portugál ismerősei és én hozzájuk csapódtam. Tulajdonképpen az egész estét portugálul beszélők társaságában töltöttem. Öt után értem haza. Vasárnap ennek megfelelően semmit nem csináltam. Ma reggel pedig megjött Dario és Luca, úgyhogy most már lehet intézni végre az internetet, plusz jön a tulaj beszedni a lakbért. És két órán belül kezdődik is az első órám (hogy aztán holnap egy se legyen...)!

És itt egy újabb biciklis videó, amiből kiderül, hogy már itt is megjelentek a perui zenészek. Pandemic! 

 

ventuno

Az unalom csodákra képes:

venti

Tegnap nem történt semmi említésre méltó azon kívül, hogy este kimentünk a térre. Természetesen ismét spanyolokkal találkoztunk, meg pár portugállal. Az egyik portugál lány azt mondta, hogy ő még nem találkozott a magyaroknál udvariasabb emberekkel, és hogy mennyire jó, hogy az étkezés végén egy egészségedre-vel állunk föl az asztaltól (legalábbis szerintem erre gondolt, bár nem vagyok teljesen biztos benne; mindenesetre leíratta velem a telefonjába a szót). Egyébként valószínű, hogy ʁicardo is január végéig marad, mert nem valószínű, hogy vizsgázhat decemberben. Ez nekem jó hír (mert kevesebbet kell fizetni), neki lehet, hogy nem annyira, de ez minket ugye nem izgat. Kíváncsi leszek, mi lesz holnap a választáson, bár nagy meglepetések gondolom nem lehet számítani. Azért csak mindenki menjen el szavazni, de ne Tarlósra! :) Szerencsére az egyetemen hétvégén sem kapcsolják ki a wifi-t, úgyhogy most egy parkban ülők a főépület mögött és írom ezt a bejegyzést. De nem a következő képen látható parkban. 

 

diciannove

Cat Power - Maybe Not

diciotto

Még mindig semmi internet. Lehangoló. 

Tegnap délután elmentem biciklizni, és három ócskaság piacot, mercatino-t is találtam. Egyiken viccesebb dolgokat lehet kapni, mint a másikon, de abszolút megéri néha elnézni oda. Nagy előnye ennek az iskolanélküliségnek, hogy sokáig lehet aludni. És a legjobb, hogy ha lesznek óráim, akkor sem kell leszoknom erről, mert délnél előbb egyik sem fog elkezdődni. Tegnap viszont miután lefeküdtem, ʁicardo elkezdett valami spray-vel fújdosni  a konyhában. Azt hittem a szúnyogokat próbálja megölni, mert őt szétcsípik (engem meg se csípnek). Erre kiderült, hogy csótányok vannak a konyhában, és azokat fújta szúnyogirtóval. Úgy tűnik kell majd valami mérget venni, mert ez így elég gusztustalan.

Reggel, miután eltakarítottam a csótánytetemeket, ezt reggeliztem. Meg amúgy minden reggel ezt eszem:

A szomszéd néni pedig 83 éves, nagyot hall (gondolom én, mert ő is, és a tévéje is ordít), de nagyon kedves. Mindig kezet fog, amikor elbúcsúzik.

diciasette

No kérem, itt a biciklim: