quarantatré

Azt előre szeretném elmondani, hogy nem iszom sokat! Igazából nem értem, hogy a bejegyzésekből hogyan lehetett kiolvasni, hogy én sokat alkoholizálok, de ez nem is lényeges, mert erről szó sincs!

Szombat délután megvettem mindent, ami még hiányzott a forralt borhoz: citrom, alma, narancs, vino da tavola, szerecsendió; plusz elhatároztam, hogy sütök krumplis pogácsát, így ahhoz még kellett vajat és élesztőt vennem. A szerecsendiót az új kedvenc boltomban vettem Baroni Maria-nál, ahol csak 1.70 euró egy sonkás panino! A tészta kinyújtásához a szomszéd nénitől kértem kölcsön sodrófát, gyúródeszkának pedig a konyhai asztalt használtam. A sütéssel elég sok időt eltöltöttem, mert csak egy kicsi tepsi van, úgyhogy három adagban tudtam csak kisütni a pogácsákat. Harmadikra sikerült is úgy megsütni őket, hogy nem lett fekete az aljuk. Egyébként jók lettek, csak kicsit kevés sót tettem a tésztába, így utólag, mielőtt beraktam volna őket a sütőbe, a kiszaggatott pogácsák tetejére szórtam sót. El is fogytak mind! A spanyolok és a portugálok 10 után valamivel jöttek. Éppen időben, mert az első adag bor már majdnem kész volt, ami egyébként szintén jól sikerült, bár nem nagyon van mit elrontani egy forralt boron. Meg is ittuk mind az 5 liter bort. Lehet, hogy nem kellett volna… Még mielőtt elmentünk otthonról, az ő kérésükre megmutattam azt a körülbelül négy magyar számot, ami a gépemen van. Ezek egyike volt Tereskova „Illatos a…” című száma, aminek címét és tartalmát lelkesen próbáltam elmagyarázni angolul. Az éjszaka további részében beszéltem két lenggyellel; ezen kívül nem történt semmi említésre méltó. Vagy én nem tudok róla.

Hozzávalók; liszt, só, bors.

 Krumplik főnek; élesztő felfuttatva.

 Főtt krumpli, vaj, tojás és végül az élesztő.

 Tészta összegyúrva; langyos sütőben kel.

A megkelt tészta kinyújtva, pogácsák kiszaggatva. Itt még azt hittem, hogy elég, ha csak lisztezett a tepsiben sütöm meg őket. A harmadik tepsit már vajjal kentem ki, és láss csodát: nem lett egyiknek sem fekete az alja, plusz nem ragadtak le. Az első sütés végterméke.

Hozzávalók a forraltborhoz: méz, cukor, citrom, narancs, fahéj, szegfűszeg, szerecsendió és egy kis víz. A kartondobozos borról elfelejtettem képet csinálni.

 Az emberek + bónusz videó.

A szomszéd néni egyébként tényleg nagyon kedves. Csak akárhányszor bekopogok hozzá, mindig elnézést kér, mert nincsenek bent a fogai. Amikor visszavittem a sodrófát, akkor megtudhattam róla pár dolgot: már dédmama, unokája (aki 38 éves) Firenze-ben él. Meg még valaki más is él ott, de arra már nem emlékszem, ki. A lényeg, hogy minden nap beszélnek. Van egy lánytestvére, aki szintén itt lakik Ferrara-ban. Tavaly télen pedig volt valami betegsége, de meggyógyult azóta, és most minden rendben van. Ahogy ő mondta: „Non mi ha voluto…”. Vagyis Isten nem akarta még őt.

quarantadue

Valamiért visszajött az internet. Ennek örömére most elmegyek a dómhoz. Nem mosolygok, nem bájolgok...

quarantuno

És ismét elment. Csak hogy írjak néha az iskoláról is: ezen a héten két óra is elmaradt, így tegnap nem volt egy órám se, ma pedig csak egy lesz. Igazából ezt az egyet se nagyon várom, mert előző órán is egy 13. századi verssel foglalkoztunk (de szerencsére nem elemeztünk), aminek minden versszakát kétszer kellett elolvasnunk, hogy másodszorra megbeszéljük a ma már máshogy használt, esetleg provanszál hatásra bekerült szavakat. Nagyon izgalmas volt! Kezdek tőle tartani, hogy a vizsgán majd jól le fogok égni, amikor szöveget kell elemezni. Gondoltam rá, hogy amíg még lehet, leadom a kurzus szövegelemzős részét, csak nem akarok sokat módosítgatni a papírokon. Meg aztán ki tudja milyen lesz. Tegnap megint tiszteletemet tettem a Lidl-ben és több zavaró dolog is föltűnt: először is nincsenek kosarak. A múltkor kivettem egy kocsit, és vásárlás után egyszerűen nem tudtam betolni a helyére; vagy öt percembe került mire visszaszereztem az 1 eurós érmét. Ma nem is vettem már ki kocsit, helyette egy üres kartondobozba pakoltam, amit az üzletben találtam. És a vicces az, hogy nem én voltam az egyedüli, aki így vásárolt be! Aztán ami nagyon idegesítő, és nem tudom megérteni, hogy mi az értelme, az a kassza kialakítása. Van egy több méter hosszú futószalag, aztán a pénztáros, és aztán gyakorlatilag semmi. Egyszerűen nincs hely pakolni. Három dolgot veszel, és ha nem vagy szélsebes már nem fér el semmi, amit a pénztáros odarak. De ha jól emlékszem ez otthon is így van, úgyhogy biztos van valami koncepciójuk… Persze ilyen gondjai biztos nem voltak a sorban mögöttem álló középkorú párnak, akik mindössze 20 darab tojást és 12 darab gumióvszert vettek. Szombatra meghívtam pár spanyol és portugál embert egy kis forraltborozásra. Remélem eljönnek majd!

Telefonált a technikus: jövő hét kedden jön majd. Remélem akkor már mindent meg fog csinálni, és végre lesz itthon internet!

quaranta

Nem tartott sokáig ez az internet. Tegnap este ismét kikapcsolták a modemet, és huss, nincs több net. Esküszöm sírhatnékom volt! Most már csak abban reménykedem, hogy valamilyen csoda folytán még sikerül a szerelőnek ezen a héten idetolnia képét, és beszerelni amit kell. Tudom, unalmas a téma, de ez van: nem tudok (tudunk) nélküle élni. Cserébe csináltam egy rövid videót: 

-update-

Közben visszajött a net. Valaki gonosz játékot űz velünk! Gyorsan megnézem a Barátok Köztöt, mielőtt megint megszűnik a kapcsolat.

trentanove

Tegnap vettem magamnak egy plédet, mert kezdett esténként igen hideg lenni. A boltban kérdeztem a nénit, hogy mik vannak: mutatott egy 6 eurósat, meg egy 55 eurósat. Az egyik import, a másik olasz. Mondtam, hogy nekem jó lesz a 6 eurós import is. És este olyan jól aludtam! Ezen a héten egyébként én vagyok a soros takarító, de már előre tudtam, hogy utálni fogom (ha nem én lennék, akkor is utálom). Jó fejek a lakótársak, csak sajnos nem annyira kényszeresek, mint én. Ha nekiállnak főzni, akkor biztos, hogy valami dzsuvás lesz, hogy otthagynak valamit stb. Nehéz az élet! Egyébként tegnap lecsót főztem kolbász és virsli nélkül, és nagyon jó lett! Még a főtt rizs is sikerült; legalábbis nekem megfelelt. Úgyhogy most újabb két-három napig nincs gondom a vacsorával.

trentotto

Visszajött az internet!

trentasette

Hétvégén hideg volt. Fűteni még nem fűtünk - és jó is ez így; addig sem fogy annyi gáz -, de azt hiszem ideje lesz beszerezni egy pokrócot. Viszont ahol szombaton néztem, ott csak poliészter plédek voltak. Mondjuk olcsón. Elvileg pont miután eljöttem otthonról megjött a két könyv, amiket rendeltem múlt héten. Remélem nem lesznek nagyon unalmasak (vizsgához kellenek)! Muszáj leszek olvasni, mert net még mindig nincsen, és lehet, hogy tévé sem lesz nemsokára, mert átáll az ország a digitális sugárzásra, nekünk pedig nincs dekóderünk.