quarantuno

És ismét elment. Csak hogy írjak néha az iskoláról is: ezen a héten két óra is elmaradt, így tegnap nem volt egy órám se, ma pedig csak egy lesz. Igazából ezt az egyet se nagyon várom, mert előző órán is egy 13. századi verssel foglalkoztunk (de szerencsére nem elemeztünk), aminek minden versszakát kétszer kellett elolvasnunk, hogy másodszorra megbeszéljük a ma már máshogy használt, esetleg provanszál hatásra bekerült szavakat. Nagyon izgalmas volt! Kezdek tőle tartani, hogy a vizsgán majd jól le fogok égni, amikor szöveget kell elemezni. Gondoltam rá, hogy amíg még lehet, leadom a kurzus szövegelemzős részét, csak nem akarok sokat módosítgatni a papírokon. Meg aztán ki tudja milyen lesz. Tegnap megint tiszteletemet tettem a Lidl-ben és több zavaró dolog is föltűnt: először is nincsenek kosarak. A múltkor kivettem egy kocsit, és vásárlás után egyszerűen nem tudtam betolni a helyére; vagy öt percembe került mire visszaszereztem az 1 eurós érmét. Ma nem is vettem már ki kocsit, helyette egy üres kartondobozba pakoltam, amit az üzletben találtam. És a vicces az, hogy nem én voltam az egyedüli, aki így vásárolt be! Aztán ami nagyon idegesítő, és nem tudom megérteni, hogy mi az értelme, az a kassza kialakítása. Van egy több méter hosszú futószalag, aztán a pénztáros, és aztán gyakorlatilag semmi. Egyszerűen nincs hely pakolni. Három dolgot veszel, és ha nem vagy szélsebes már nem fér el semmi, amit a pénztáros odarak. De ha jól emlékszem ez otthon is így van, úgyhogy biztos van valami koncepciójuk… Persze ilyen gondjai biztos nem voltak a sorban mögöttem álló középkorú párnak, akik mindössze 20 darab tojást és 12 darab gumióvszert vettek. Szombatra meghívtam pár spanyol és portugál embert egy kis forraltborozásra. Remélem eljönnek majd!

Telefonált a technikus: jövő hét kedden jön majd. Remélem akkor már mindent meg fog csinálni, és végre lesz itthon internet!