trenta

Vasárnap fél tízkor keltünk, hogy még elmehessünk reggelizni abba a bárba, ahol legutóbb Ákossal ettünk majd' minden reggel. A szuper kis hostelünkben csak egy fürdőszoba volt, úgyhogy sorba kellett állni a reggeli teendők elvégzéséhez, de azért sikerült időben elindulni. A bár viszont zárva volt. Lehet, hogy csődbe ment azóta, mindenesetre egy másikat kellett keresnünk, ami nyilván nem volt nehéz feladat. Kicsit vicces, hogy idejön Olaszországba a sok spanyol turista, és teljesen természetesnek veszik, hogy az olaszok megértik, amit spanyolul mondanak. Három szót nem képesek megtanulni olaszul, és leche-vel kérik a kávét, majd - donde pago? - kérdéssel tudakolják, hogy hol is kéne kifizetni a tejeskávéjukat. Ilyen spanyolokkal találkoztunk a bárban. 

11:13-kor indult a vonatunk Arezzo-ba, amit szerencsésen el is értünk. A magyarokon kívül még jött a többiek egy olasz, és egy iráni ismerőse. Túl sokat nem tudok Arezzo-ról, csak azt, hogy itt is forgatták a La vita è bella-t. Szép kis város, de ahogy Ferrara-ban sem, ebben sincs semmi extra megkapó. 

 

 

 

 

A főtéren itt is piac volt, és rengeteg francia és nem francia sajtot, péksüteményt, kekszeket lehetett kapni, de mi csak a kóstolóból vettünk. Vagyis én és Boga vettünk kekszet, meg egy szelet szilvás sajttorta-szerűséget, ami természetesen marha finom volt. 

 

 

 

 

 

Délután még ettem egy porchetta-s szendvicset, ami szintén jó volt, bár kissé talán túl volt sózva. Fél hat fele lementünk a vasútállomásra, hogy hazainduljunk. Én három átszállással este tizenegyre Ferrara-ban is voltam. De legalább olcsó volt a jegy. Ez is egy jó hétvége volt!